News
SREP jutalék hatástanulmány
2009. November 22. Sunday, 23:13
A Lízingszövetség SREP Bizottsága megállapította, hogy a legnagyobb kockázatnak nem önmagában a PSZÁF-nak a kamatban megtérülő kötési jutalékok csökkentésére irányuló szándékát tartja, hanem a várhatóan 2010. júliuséban életbe lépő új fogyasztási hitel jogszabályt, amely "eltörli" az előtörlesztési díjakat. Ez a dátum határolja be ugyanis végső soron majd a bankok és lízingcégek mozgásterét. A lezárási díjak említett eltörlése ugyanis rövid időn belül szabad "ügyfélrablást" indíthat el a piacon, amely a kötési jutalékok esetén a jutalékvisszaírás miatt:
(i) vagy a kereskedőket fosztja meg egy jelentős finanszírozási forrástól,
(ii) vagy a lízingcégeknek okoz igen komoly veszteséget (ha nem tudják érvényesíteni a visszaírást).
Azonban a relatíve drága hitelek olcsó (jutalékot nem, vagy csak minimális mértékben tartalmazó) hitellel való kiválthatósága a speratív jutalékok jelentős részétől is megfosztja majd a kereskedőket, így a mai túlzott mértékű jutalékszint esetén erre a finanszírozási forrásra sem számíthatnak.
A Bizottság a fenti kockázatok mérlegelése és modellezése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a finanszírozási rendszerben fokozatosan, de gyors ütemben (2010 első félévének végére) le kell csökkenteni nem csak a kamatban megtérülő kötési-, hanem a teljes jutalék szintet is!
Mivel a mai magas kötési jutalékszint közvetlen kockázatot hordoz (lásd a fenti (ii) pontot), ezért a hatósági korlátozást elsősorban ezen kell végrehajtani. Megállapítottuk, hogy az így keletkező hiátust, a speratív jutalék az idő rövidsége miatt nem fogja tudni betölteni, ezért azt ki kell egészíteni szerződéskötési díj alapú jutalékkal, valamint a kereskedőknél maradó kiskereskedelmi árrések jelentős mértékű növelésével.
Alább látható a bizottsági ülésen kikristályosodott két alternatív javaslat, melyet az Autó Bizottság, az Elnökség, valamint a PSZÁF számára javaslunk elfogadásra.
A kettő között nincs lényeges különbség, csupán az, hogy a kamatban megtérülő kötési jutalékot speratív-, illetve szerződéskötési díj alapú jutalékkal mennyire és milyen gyorsan látjuk kiválthatónak. (A javasolt korlátozás értelemszerűen nem vonatkozik a speratív-, illetve a szerződéskötési díj alapú jutalékra, mivel azok mértékét a piac jól be fogja tudni szabályozni.)
Mindkettő megegyezik abban, hogy nem tartja elérendő célnak a 0% kötési jutalék szintet, ugyanis ez lényegében ellehetetlenítené, hogy a lízingcégek (ösztönző) hatást tudjanak gyakorolni a hitelközvetítők adminisztrációjára, így növekednének az operációs- és dokumentációs, valamint a közvetített portfólió minőségével kapcsolatos kockázataik. Az ezen kockázatokkal arányos jutalékot tehát mindenképpen fenn kell tartani.
2010. első negyedévben jutalék maximum: 10%
2010. második negyedévben jutalék maximum: 5%
2010. harmadik negyedévétől jutalék maximum: 2%
Az első alternatíva gyors és drasztikus kötési jutalékszint csökkentést irányoz elő, valamint nem tesz különbséget az új és használt autó piacon kialakult egymástól jelentősen eltérő jutalékszintek között (új autó piacon az átlagos jutalék szint 7-8 %, míg a használautó finanszírozásban 16-18%), valamint viszonylag alacsony végső jutalékszintet (2%) céloz meg. Ennek legfőbb indoka, hogy a jutaléknak a kereskedők működését finanszírozó szerepének gyors megszüntetésével kikényszerítse a kereskedők és az importőrök részéről az árrések jelentős növelését. Ezt a verziót támogatta a Bizottság többsége.
2. alternatíva:
2010. első negyedévben jutalék maximum új autó esetén: 10%, használt autó esetén: 15%
2010. második negyedévben jutalék maximum egységesen: 10%
2010. harmadik negyedévétől jutalék maximum egységesen: 5%
A második alternatíva az induláskor figyelembe kívánja venni az új és a használtató piacon kialakult jutalékszintek jelentős különbözőségét is, valamint magasabb végső jutalék limitet tart elérendőnek. Ennek legfőbb oka, hogy ma a kereskedők finanszírozásának jelentős része jutalék formájában valósul meg, így ennek a finanszírozásnak gyors ütemű és drasztikus kivonása a kereskedői csödhullámot generálhatna a piacon, amely akár a lízingcégeket is magával ránthatná. Ezen kívül tartani lehet attól, hogy az importőrök lassúsága, rövidlátása, ár-centrikussága, volumenérdekeltsége és erős versenye késlelteti az árrések emelését és ezáltal fenntartja a kereskedők jutalék-függőségét, valamint nem tudjuk előre jelezni a hirtelen áremelkedés kereslet csökkentő hatásának mértékét. Ez a verzió az importőrök és kereskedők egyedi piaci helyzetéből fakadó különbségek áthidalására nagyobb mozgásteret hagyna a lízingcégek számára, így kisebb fájdalommal tudna a piac átállni az új működésre. Ez a szcenárió a lassúbb, óvatosabb kötési jutalékszint csökkentést a júliusban életbe lépő lezárási díj eltörlése következtében előálló ügyfélvándorlás kamatcsökkentő hatására bízná
« Back
