Többkörös szakmai egyeztetés után benyújtotta a Kormány a Pénzügyminisztérium által készített módosító javaslatot a 2009 áprilisában már egyszer módosított 2009. évi IV. törvényhez.

Október 22-én került a parlament elé a fogyasztási hitelekről szóló, az Európai Parlament és Tanács 2008/48 EK irányelvének implementálását biztosító törvénytervezet.

A törvénytervezet részletesen szabályozza a fogyasztóknak nyújtott hitel és pénzügyi lízing szerződésekkel kapcsolatos következő kérdéseket:

• a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció szabályai
• a hitelszerződést megelőző tájékoztatás
• a hitelképesség vizsgálata
• a hitelszerződés formai és tartalmi követelményei
• hitelköltségek módosítására vonatkozó tájékoztatási kötelezettség
• elállási jog, kapcsolt hitelszerződés
• előtörlesztés szabályai.

A tervezet alapján ezek a rendelkezések a 2010.06.11 után kötött szerződésekre lépnek életbe, és a törvény betartását a PSZÁF ellenőrzi

Törvénytervezet

Október 22-én, csütörtökön került a parlament elé "Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról" szóló törvénytervezet, amely pontosításokat tartalmaz a csődtörvénnyel és a pénzügyi intézményeknél dolgozó vezető állású munkavállalókkal kapcsolatban, a jegybanki alapkamat 10-szeresében maximálja a hitel és kölcsönszerződések teljes hiteldíj mutatóját. Emellett pontosítja az egyoldalú szerződésmódosításról szóló 2009 évi XIII törvényt, így az egyoldalú szerződésmódosítás alapjául írásban rögzíteni kell a pénzügyi intézmény árazási elveit, amelyeket a PSZÁF jogosult ellenőrizni.

A kötelező gépjármű biztosítások a törvénytervezet alapján a meg nem fizetett biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap múlva megszűnik a biztosítási szerződés. Az üzembentartó lakóhelye / székhelye szerinti jegyző kivonja a gépjárművet a forgalomból, ha az nem rendelkezik kötelező biztosítási szerződéssel.

A tervezet alapján a fentiek mellett számos változás lesz a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003 évi LX, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007 évi CXXXVIII, a viszontbiztosítókról szóló 2007 évi CLIX, és a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV törvényekben.

Törvénytervezet

2010. január 1-től rendelet-alkotási jogot adna a PSZÁF elnökének a Jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosítása, amennyiben azt a parlament elfogadja. A PSZÁF rendelete a jogalkalmazási hierarchiában a miniszteri rendeletek alá kerülne, és érvényesek lennének rá az elektronikus információszabadságról szóló törvény jogszabály-előkészítéssel kapcsolatos nyilvánossági és véleményezési szabályai. A rendeleteket véleményezésre meg kellene küldeni a pénzügyminiszternek, igazságügyi miniszternek, MEH miniszternek és az MNB elnökének.

Törvénytervezet

A kormány szerdai ülése után október 22-én, csütörtökön beterjesztette a parlament elé a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének hatékonyabbá tételéhez szükséges törvénymódosításokról szóló törvénytervezetet. A tervezet alapján a PSZÁF autonóm államigazgatási szervvé válik, amely közvetlenül az Országgyűlésnek számol be működéséről. A Magyar Nemzeti Bank elnökének lehetősége lesz egyes tevékenységek végzését, szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, valamint termékek forgalmazását maximum 120 napra megtiltani, korlátozni, vagy feltételhez kötni. Létrejön a Pénzügyi Stabilitási Tanács, amely segíti a felügyelet munkáját, és - egyéb feladatok mellett - véleményezi a jegybankelnök előzőekben ismertetett rendelet-tervezetét. Emellett a tervezet részletesen foglalkozik az egyes pénzügyi intézmény csoportok panaszkezelési eljárásával.

Törvénytervezet

Magyarországon és a régióban először felsőfokú lízing szakmenedzser és specialista képzés indul 2010 februárjától a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézetében

A Lízingszövetség elnöksége e hét csütörtöki szavazása alapján azt javasolja a lakossági finanszírozással foglalkozó tagoknak, hogy csatlakozzanak a banki etikai kódexhez. A lízingcégek közül az Unicredit Leasing és az OTP Lakáslízing már egyéni döntés alapján is aláírták a kódexet.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szeptemberben engedélyezte a CRIF Zrt. számára, hogy a magyar piacon teljes listás Credit Bureau-t hozzon létre és működtessen. Ez az engedély felhatalmazza a CRIF-et arra, hogy ugyanolyan szolgáltatást nyújtson a magyarországi hitelezők számára, mint teszi azt számos más országban. A CRIF a magyar és az európai jogi szabályozásnak teljesen megfelelő teljes listás hitelinformációs rendszer működtetését fogja végezni. A rendszer az ügyfelek kifejezett és visszavonható hozzájárulásán alapszik és olyan egyedi ügyfél-hozzájárulási formulát tartalmaz, amelyet a PSZÁF elfogadott.

Az Advisesoft Információtechnológiai Kft., a Lízingszövetség pártoló tagja lett az év vállalata 2009-ban a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület választásán.

A finanszírozók nagy része még mindig nem érzi magát biztonságban, csökken a kockázatvállalási hajlandóságuk és ezáltal az ügyfelek sem jutnak forráshoz. Lízing esetén a lízingtárgy a finanszírozó tulajdonában marad a futamidő végéig, így a lízingbeadó kockázata lényegesen kisebb, mint a hitelezőké és a lízingvevőnek sem kell többletfedezetet bevonnia a finanszírozásba.