A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átruházása mellett az ingatlanok kapcsolt felek közötti átruházása sem fog illetékkötelezettséget keletkeztetni. Ingatlan átruházása esetén ugyanakkor a mentesség csak akkor lesz alkalmazható, ha a vagyonszerző főtevékenysége ingatlanforgalmazás, vagy saját tulajdonú ingatlan bérbeadása.

Az áfa-törvény általános szabályai értelmében, az ingatlanok értékesítése és bérbe adása főszabály szerint mentesnek minősül az áfa alól. Mindazonáltal, a beépített ingatlan és a hozzá tartozó földterület értékesítése áfa-köteles ügylet, ha annak értékesítése az első rendeltetésszerű használatbavételt megelőzően vagy az első rendeltetésszerű használatbavételt követően, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedését követő két éven belül történik, továbbá az építési telkek értékesítése is adóköteles. (A továbbiakban ezekre együtt „új ingatlanként” hivatkozunk, míg az egyéb ingatlanokra a „használt ingatlan” kifejezést használjuk.)
 

Az áfa-törvény értelmében, zárt végű pénzügyi lízingügyletek esetén az alapügylet termékértékesítésnek minősül. Ennek megfelelően áfa-fizetési kötelezettség a teljes áfa tekintetében a termék átadásának időpontjában merül fel. A további lízingdíj-fizetések már nem tartoznak az áfa hatálya alá.

Zárt végű pénzügyi lízingszerződés esetén a lejárat időpontjában áfa-következmények nem merülnek, mivel az áfa az átadás napján már megfizetésre kerül, amennyiben adóköteles tevékenységről van szó. A lízingügylet lejártakor az eszköz tulajdonjoga automatikusan átszáll a lízingbevevőre, ha eleget tett a lízingdíjak és az egyéb kapcsolódó költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettségének.
 

A nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatásnyújtásnak minősül az áfa rendszerében (mint speciális bérleti konstrukció). Ebből adódóan, áfa-fizetési kötelezettség az egyes lízingdíj-részletek megfizetésének esedékességekor keletkezik. Következésképpen, a lízingtárgynak a lízingbe vevő részére történő átadásakor nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettség.

A lízingügylet lejártakor három eset lehetséges a felek szándékától függően:
1.    A lízingbe vevő gyakorolja a lízingtárgyra vonatkozó vételi jogot.
2.    Az eszközt az opció gyakorlásával a lízingbevevő által a vételi jog gyakorlására kijelölt független személy szerzi meg.
3.    A vételi jogot nem gyakorolják, így az eszköz tulajdonjoga nem száll át.

Az első két esetben, a vevő a lízingszerződésben meghatározott maradványértéket köteles megfizetni a lízingbeadó részére, mely nyomán a felek között termékértékesítésre kerül sor.
 

Az áfa-törvény rendelkezései értelmében az operatív lízing bérletnek minősül az áfa rendszerében. Ebből adódóan az operatív lízingügyletek szolgáltatásnyújtásnak minősülnek, és azok tekintetében a finanszírozási elem nem jelenik meg, illetve nem értelmezhető. (Operatív lízing esetén tehát a lízingdíj nem kerül megosztásra tőke-, illetve kamatrész szerint.)

Tekintettel arra, hogy az operatív lízing bérletnek minősül, a teljes lízingdíj tekintetében áfa-fizetési kötelezettség merül fel (feltéve, hogy az adott bérleti jogviszony áfá-s). Következésképpen a lízingbeadó által beszerzett termékekre, igénybe vett szolgáltatásokra eső előzetesen felszámított áfa teljes összege levonható, ha a lízingtárgy operatív lízingbe adása egyébként adóköteles.

A lízingügylet futamidejének lejártakor a lízingbe adott eszköz visszakerül a lízingbeadó birtokába, a tulajdon nem száll át a lízingbevevőre, erre vonatkozóan opciós joga sincs. A lízing futamideje lejártának tehát nincsen áfa-következménye. (Természetesen, az eszköz további ügyletek tárgya lehet, sőt az akár el is adható a korábbi lízingbevevőnek, de nem maradványértéken, hanem piaci áron.)
 

Ingatlan megszerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke a megszerzett ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

A hatályos szabályozás értelmében, bizonyos lízingügyletek esetében az ingatlan értékétől függetlenül 2%-os mértékű kedvezményes illeték alkalmazható. Ehhez a következő feltételeknek kell teljesülniük:
- A vagyonszerző a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozó,
- A lízingbe adó legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező (azaz zárt végű) pénzügyi lízingbe adja,
- A zárt végű pénzügyi lízingbe adott ingatlan tekintetében az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonjog fenntartással történő eladás ténye kerül feltüntetésre.
 

Az ingatlanlízing szolgáltatást a lízingcégek vállalkozások, ingatlanfejlesztők, önkormányzatok számára kínálják, általában legalább 100 MFt értékű ingatlanok esetén.

Egyes lízingcégek a finanszírozás mellett részt vesznek a tervezés, építtetés, kivitelezés, műszaki ellenőrzés folyamatában is, szakértelmükkel az ügyfél, és ezáltal önmaguk számára is biztonságosabbá téve az építési projektek megvalósulását.

A két finanszírozási konstrukció alapvetően eltérő célok megvalósítására alkalmas. A pénzügyi lízing szerződés végén vagy az ügyfél válik automatikusan az ingatlan tulajdonosává, vagy vevőkijelölési joga van. Operatív lízingnél azonban a futamidő végén nincs tulajdonszerzés, ez leginkább egy hosszú távú bérleti szerződés, azzal a különbséggel, hogy itt a lízingcég a lízingbevevő igényei szerint épített, vagy általa kiválasztott ingatlant vásárolja meg.